Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az szabkam.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Átalányadózás lényege

2022. augusztus 04.

A folyamatban lévő KATA-s kisvállalkozások egy részének átalányadózásra érdemes áttérnie, ehhez nyújt segítséget a BKIK adózási formával kapcsolatos tájékoztatója.

Az átalányadózás lényege

Átalányadózást egyéni vállalkozó és őstermelő választhat.

A továbbiakban az átalányadózás egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályai kerülnek ismertetésre.

Az általános szabályok szerint a jövedelemadózásban az adóköteles jövedelem a bevétel és a bevétel megszerzése érdekében felmerült költségek különbözete.

Ettől eltérően azonban az átalányadózásban a ténylegesen felmerült költségekkel nem kell tételesen elszámolni.

Az átalányadózás lényege ugyanis, hogy a törvény megmondja, hogy a vállalkozói bevételnek hány %-át kell adóköteles jövedelemnek tekinteni, ezért csak a bevételekről kell nyilvántartást vezetni.

A törvény valójában arról rendelkezik, hogy a bevétel hány %-a az átalányban érvényesítendő költség, tehát a bevétel költséghányada, és a bevételnek e diktált költséghányadot meghaladó része az adóköteles jövedelem. Ez az átalányban megállapított jövedelem.

Az átalányadózásban tehát az adóköteles jövedelem a ténylegesen elért vállalkozói (ár)bevétel és a törvény által e bevétel %-ában meghatározott vélelmezett költséghányad különbözete, amit átalányban megállapított jövedelemnek neveznek.

Ezért csak a vállalkozói tevékenység bevételeit kell naplózva bevételi nyilvántartásba venni, a költségeket nem kell könyvelni, számításba venni, de a vállalkozás érdekében történt beszerzések, igénybe vett szolgáltatások számláit meg kell őrizni.

Az átalányadózás szempontjából bevétel alatt a vállalkozói tevékenység ellenértékeként vagy annak előlegeként az átalányadózás időszakában bármikor kiszámlázott ellenértékből, az adott tárgyidőszakban (hónap, negyedév, év) ténylegesen meg is kapott (befolyt, kézhezvett, jóváírt) bevétel áfa nélküli összege értendő, függetlenül attól, hogy az melyik időszakban és milyen áfa szerinti teljesítési időponttal került kiszámlázásra. A bevételt - és abból az adóköteles jövedelmet és annak közterheit - forintban kell megállapítani.

A nem forintban kapott bevételt fő szabály szerint az MNB-nek az adott bevétel megszerzésének napján érvényes hivatalos devizaárfolyamán kell forintra átszámítani.

Ettől eltérően áfa-bevallásban szerepeltetendő ügylet esetén azon az árfolyamon kell a bevételt átszámítani, amelyet a vállalkozó az adott ügyletben az áfa alapjának forintra történő átszámításához alkalmazott.

Az egyéni vállalkozókra vonatkozóan a törvény a tevékenység vélelmezett költségigényessége szerint 3 kategóriát különböztet meg:

  1. a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozó 90%-os költséghányadot alkalmazhat, tehát a bevétel 10%-a lesz a jövedelem;
  2. a kizárólag költségigényes kisipari (ide tartozik pl.: a feldolgozóipari, az építőipari tevékenység, a javítás, taxi, közúti áruszállítás, tisztítás, takarítás, fodrászat, szépségápolás) és/vagy vendéglátó tevékenységet vagy ezek mellett kiskereskedelmi tevékenységet is folytató vállalkozó költséghányada minden bevételére 80%, a jövedelem a bevétel 20%-a (ezesetben a kiskereskedelmi tevékenység bevételének is 20% a jövedelemtartalma);
  3. minden más, az 1. és a 2. pontba nem tartozó tevékenységet – akár kizárólagosan, akár az 1. illetve a 2. pontba tartozó tevékenységei mellett – folytató vállalkozó költséghányada minden bevételére 40%, a bevétel jövedelemtartalma 60% (ezesetben minden, egyébként az 1. vagy a 2. pontba tartozó tevékenységéből származó bevételnek is a 60%-a lesz a jövedelem).

A törvény TESZOR szerint tételesen felsorolja a 2. kategóriába sorolt tevékenységeket. Ha a folytatott tevékenység nem tartozik sem az1., sem a 2. kategóriába, akkor arra a 3. kategória vonatkozik. A tájékoztató végén található a 80%-os költséghányadra jogosító tevékenységek teljeskörű felsorolása.

Az olyan átalányadózó egyéni vállalkozónak tehát, akinek többféle, más-más költséghányadba tartozó tevékenységből is van bevétele, minden bevételére a legalacsonyabb költséghányadú (a legmagasabb jövedelemtartalmú) tevékenysége szerinti költséghányadot kell alkalmaznia.

Ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben úgy változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult (mert például a 2. pontba tartozó tevékenysége mellett olyan – eddig nem végzett – tevékenységből is származik bevétele, amely a 3. pontba tartozik), a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.

Az átalányban megállapított jövedelem az Szja szempontjából az összevont adóalapba tartozik, így jogosultság esetén érvényesíthetők belőle a kedvezmények is (családi, első házasok, 25 év alatti fiatalok, 4 vagy többgyermekes anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, rendelkezés az adóról).

Az átalányban megállapított jövedelemből mentes a személyi jövedelemadó alól a minimálbér 6 havi összegével egyező rész. Idén ez 6×200.000.- = 1.200.000.- ft. Mindaddig nem kell Szja-t fizetni, amíg az év elejétől (illetve az átalányadózás év közbeni megkezdésétől) halmozott (göngyölített) bevétel átalányban megállapított jövedelemtartalma túl nem lépi az éves minimálbér felét, a 15% mértékű adót csak a jövedelem ezt meghaladó része után kell megfizetni.

Ezt a mentességi határt ezévi minimálbérrel számolva

  • az 1. kategóriába tartozó átalányadózó 12 millió ft,
  • a 2. kategória esetén 6 millió ft és
  • a 3. kategóriában 2 millió ft bevétel esetén éri el.

A mentességi határ évente, az adott évben alkalmazandó minimálbér összege szerint változik.

A fizetendő Szja a bevétel mentes határt meghaladó részének

  • 1,5%-a az 1. kategória, tehát a 90%-os költséghányadú átalányadózó esetében;
  • 3%-a a 2. kategóriájú, 80%-os költséghányad esetén, és
  • 9%-a 40%-os költséghányad esetén.

Az Szja-előleget fő szabály szerint negyedévente kell befizetni és évente utólag bevallani.

A nyugdíjas (hivatalos megnevezéssel kiegészítő tevékenységet folytató) vállalkozó az átalányban megállapított jövedelmének mentes részét meghaladó része után kizárólag 15% Szja-t fizet, Tb-járulék, Szocho a jövedelmét nem terheli.

A nyugdíjas átalányadózó a rá vonatkozó éves kata (12×25.000.- = 300.000.- ft) összegével azonos adót ezévi minimálbérrel számolva

  • az 1. kategóriában 32 millió ft,
  • a 2. kategóriában 16 millió ft,
  • a 3. kategóriában 5.333.333.- ft összegű árbevétel elérése esetén fizet.

A nem nyugdíjas (akár fő- akár mellékfoglalkozású) egyéni vállalkozó az Szja mellett 18,5% TB-járulékot és 13% Szocho-t is fizet az alábbiak szerint:

A mellékfoglalkozású átalányadózó TB-járulék és Szocho kötelezettsége:

Mellékfoglalkozásúnak az a vállalkozó minősül, aki nem nyugdíjas és nem minősül főfoglalkozású vállalkozónak sem, mert egyéni vállalkozása mellett teljes munkaidős (legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó) munkaviszonya vagy nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonya is van, vagy egyéni vállalkozásával egyidejűleg gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja is, és választása alapján nem egyéni, hanem társas vállalkozóként minősül főfoglalkozású vállalkozónak.

(a főfoglalkozású vállalkozó meghatározását lásd alább!)

A mellékfoglalkozású egyéni vállalkozó mindaddig nem fizet Tb-járulékot és szocho-t sem, amíg az átalányban megállapított jövedelem év elejétől halmozott összege túl nem lépi az említett mentes határt. A mentes határ feletti, már adóköteles jövedelem után a 15% Szja mellett még 18,5% TB-járulékot és 13% Szocho-t is fizet.

A mellékfoglalkozású átalányadózó tehát az Szja-hoz hasonlóan TB-járulékot és Szocho-t is kizárólag az átalányban megállapított jövedelme mentességi határt meghaladó adóköteles részének tényleges összege után fizet.

Ha valamely hónapban nem ér el bevételt, akkor abban a hónapban nem keletkezik egyik említett adónemben sem fizetnivalója.

A TB-j. és a Szocho mellékfoglalkozású által fizetendő együttes mértéke az átalányban megállapított jövedelem adómentes határt meghaladó részének 31,5%-a, amely a bevétel mentes határt meghaladó részének

  • 3,15%-a a 90%-os költséghányad esetében,
  • 6,3%-a a 80%-os költséghányadnál, és
  • 18,9%-a 40%-os költséghányad esetén.

Az ismertetett 3 adónem (Szja + TB-j. + Szocho) mellékfoglalkozású által fizetendő együttes mértéke az átalányban megállapított jövedelem adómentes határt meghaladó részének 46,5%-a, amely a bevétel mentes határt meghaladó részének

  • 4,65%-a a 90%-os költséghányad esetében,
  • 9,3%-a a 80%-os költséghányadnál, és
  • 27,9%-a 40%-os költséghányad esetén.

A mellékfoglalkozású átalányadózó a rá vonatkozó éves kata (300.000.- ft) összegével azonos közterhet ezévi minimálbérrel számolva

  • az 1. kategóriában 18.451.613.- ft,
  • a 2. kategóriában 10.761.905.- ft,
  • a 3. kategóriában 3.075.269.- ft összegű árbevétel elérése esetén fizet.

A főfoglalkozású vállalkozó járulék- és Szochofizetési szabályai ennél szigorúbbak, mert neki minden hónapban kell TB-járulékot és Szocho-t fizetnie legalább az elvárt minimum (az alsó határ) után.

Főfoglalkozású az egyéni vállalkozó, ha nem nyugdíjas, és nem minősül mellékfoglalkozásúnak sem, tehát

  • nem áll munkaviszonyban vagy egyéni vállalkozása mellett van(nak) munkaviszonya(i) is, de a vállalkozásával egyidejűleg fennálló egy vagy több munkaviszonyában foglalkoztatása (több egyidejű munkaviszony esetén összeszámítva) nem éri el a heti 36 órát, és
  • egyéni vállalkozása mellett nincs sem belföldön, sem külföldön nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonya, és
  • egyéni vállalkozása mellett nem személyesen közreműködő tagja gazdasági társaságnak (Bt., Kkt., Kft.) vagy, ha személyesen közreműködő tag, akkor az elvárt minimum szerinti járulék- és adófizetést választása szerint egyéni vállalkozóként teljesíti (tehát társas vállalkozóként mellékfoglalkozású).

Ha a főfoglalkozású vállalkozó nyilvántartás szerinti főtevékenysége szakképesítéshez vagy legalább középfokú iskolai végzettséghez kötött, akkor neki a TB-járulékot legalább a garantált bérminimum (idén 260.000.- ft), a Szocho-t pedig ennek 112,5%-a (idén 292.500.-ft) után, ha pedig főtevékenységéhez jogszabály ilyen követelményt nem támaszt, akkor a TB-járulékot legalább a minimálbér, a Szocho-t legalább ennek 112,5%-a (idén 225.000.-ft) után kell megfizetnie. Ez az elvárt minimum vagy alsó határ, amely után a TB-járulékot illetve a Szocho-t legalább meg kell fizetni.

Ezévi összegekkel számolva ez azt jelenti, hogy a főfoglalkozású egyéni vállalkozó

  • minimálbér alapú alsó határ esetén nem fizethet havonta 37.000.- ft-nál kevesebbet TB-járulék, illetve 29.250.- ft-nál kisebb összeget Szocho címén, együttesen havonta tehát legalább 66.250.- ft fizetendő;
  • garantált bérminimum alapú alsó határ esetén pedig havonta legalább 48.100.- ft TB-járulék és 38.025.- ft Szocho, együttesen 86.125.- ft fizetendő.

A főfoglalkozású egyéni vállalkozó minden olyan hónapban, amelyben a mentesség miatt vagy tárgyhavi bevétel hiányában nem keletkezik adóköteles jövedelme, valamint akkor is, ha a tárgyhavi adóköteles jövedelem nem éri el ezt az elvárt minimumot (alsó határt), akkor e két közterhet az említett alsó határuk után kell megfizetni.

A mentességi határ meghaladását követően pedig minden olyan hónapban, amelynek átalányban megállapított jövedelme meghaladja az említett TB-j. illetve Szocho szerinti elvárt minimumot, a TB-járulékot és a Szocho-t a tárgyhónapban elért tényleges átalányban megállapított jövedelem összege után kell megfizetni.

Ha például 2022-ben a mentességi határ meghaladását követően a tárgyhavi átalányban megállapított jövedelem 215.000.- ft, és a vállalkozó esetében az alsó határ a minimálbér, akkor a TB-járulékot már az átalányban megállapított jövedelem tényleges összege után fizeti, mert a jövedelem meghaladta a járulékfizetés alsó határát, de a Szocho-t még az elvárt minimum után kell fizetnie, mert a tényleges jövedelem nem éri el a Szocho-ra vonatkozó alsó határt, a 225.000.- ft-ot.

Ezévi minimálbér/garantált bérminimum összegével számítva a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a mentességi határ meghaladását követően az alkalmazandó költségátalány mértékétől függően,

  1. a TB-járulékot és a Szochot is az elvárt minimum szerint kell az adott hónap után megfizetnie, ha a tárgyhavi bevétel nem haladja meg
  • minimálbér alapú alsó határ esetén,
    • 90%-os költséghányadnál a 2 millió ft-ot
    • 80%-os költséghányadnál az 1 millió ft-ot,
    • 40%-os költséghányadnál a 333.333,33 ft-ot
  • garantált bérminimum alapú alsó határ esetén
    • 90%-os költséghányadnál a 2.600.000.- ft-ot
    • 80%-os költséghányadnál az 1.300.000.- ft-ot,
    • 40%-os költséghányadnál a 433.333,33 ft-ot
  1. a TB-járulékot az átalányban megállapított tényleges jövedelem után, de a Szochot az elvárt minimum alapján kell megfizetni, ha a tárgyhavi bevétel meghaladja a fenti 1. pont szerinti összeget, de nem lépi túl
  • minimálbér alapú alsó határ esetén,
    • 90%-os költséghányadnál a 2.250.000.- ft-ot
    • 80%-os költséghányadnál az 1.125.000.- ft-ot,
    • 40%-os költséghányadnál a 375.000.- ft-ot
  • garantált bérminimum alapú alsó határ esetén
    • 90%-os költséghányadnál a 2.925.000.- ft-ot
    • 80%-os költséghányadnál az 1.462.500.- ft-ot,
    • 40%-os költséghányadnál a 487.500.- ft-ot
  1. ha pedig a tárgyhavi bevétel a 2. pont szerinti összeget is meghaladja, akkor mindkét közteher az átalányban megállapított jövedelem összege után fizetendő.

A megváltozott munkaképességűnek minősülő fő- és mellékfoglalkozású egyéni vállalkozónak Szocho-t csak a tárgyhavi Szocho alapjának a minimálbér dupláját (idén havonta 400.000.- ft-ot) meghaladó része után kell fizetni, nem keletkezik tehát az adott hónapban Szocho fizetési kötelezettsége, ha a Szocho tárgyhavi alapja nem haladja meg a minimálbér dupláját.

E kedvezmény érvényesítésére jogosult megváltozott munkaképességű személynek az minősül

  • akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
  • aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

A mellék- és főfoglalkozású egyéni vállalkozó havonta vallja és fizeti be Tb és Szocho kötelezettségét.

A mellékfoglalkozásúnak arról a hónapról is be kell nyújtania e bevallást, amelyben nem keletkezett fizetnivalója.

Van még egy fizetendő közteher: a helyi iparűzési adó (Hipa), mely nem az államnak, hanem a székhely/telephely szerinti települési önkormányzatnak fizetendő, melynek mértéke legfeljebb az adó alapjának 2%-a, de KKV esetén (ahová az egyéni vállalkozók is tartoznak) az adó mértéke átmenetileg legfeljebb 1% lehet.

Az átalányadózó 2 adóalapmegállapítási módszer közül választhat (választását a Hipa bevallásban kell közölni):

  1. Fő szabály szerinti adóalap: az éves vállalkozói bevétel csökkentve a számlával igazolt tárgyévi anyag- és árubeszerzés, a közvetített szolgáltatások, alvállalkozói teljesítések értékével és az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
  2. Átalányadózók által választható egyszerűsített módszerrel megállapított Hipa adóalap: az átalányban megállapított éves jövedelem 120%-a, ami
  • 90% költséghányad esetén az éves bevétel 12%-a, tehát az adó 2%-os adómérték esetén a bevétel 0,24%-a, 1%-os adómérték esetén pedig a bevétel 0,12%-a,
  • 80% költséghányad esetén az éves bevétel 24%-a, tehát az adó 2%-os adómérték esetén a bevétel 0,48%-a, 1%-os adómérték esetén pedig a bevétel 0,24%-a,
  • 40% költséghányad esetén az éves bevétel 72%-a, tehát az adó 2%-os adómérték esetén a bevétel 1,44%-a, 1%-os adómérték esetén pedig a bevétel 0,72%-a,

Az átalányadózás akkor választható az adóévre, ha a megelőző év (tört év esetén évesített) vállalkozói bevétele nem haladta meg

  • kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén az éves minimálbér (12 havi minimálbér) 50×-esét (a havi minimálbér 600×-osát), 2022-ben a 120 millió ft-ot,
  • minden más esetben az éves minimálbér 10×-esét (a havi minimálbér 120×-osát), 2022-ben a 24 millió ft-ot,

és addig maradhat az adóévben átalányadózó, amíg bevétele a tevékenysége alapján rá vonatkozó említett bevételi értékhatárt (év közbeni kezdés esetén annak időarányos összegét) túl nem lépi.

Számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság véglegessé válásakor megszűnik az átalányadózásra való jogosultság.

Ha a jogosultság a bevételi határ év közbeni túllépése vagy a mulasztási bírság miatt szűnik meg, akkor az év első napjára visszamenőlegesen át kell térni a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra (ezért kell a beszerzési számlákat megőrizni).

Az átalányadózásban 80%-os költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységek:

a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);

b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);

c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);

d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;

e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);

f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);

g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);

h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);

i) fényképészet (TESZOR 74.20);

j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);

k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).

 

Gábriel Péter

BKIK