Az Eurochambres (ECH- Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Kamarák Szövetsége) a közelmúltban publikálta a 2023-ban lezajlott EU-bővítési felmérésének eredményeit és tapasztalatait.
Két felmérés zajlott le párhuzamosan 2023. július - szeptember között:
- Az első az EU tagállamok országos és regionális kamaráinak a részvételével, amelynek témája a 10 tagjelölt és potenciális tagjelölt országgal (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia, ill. Grúzia, Moldova, Törökország és Ukrajna) fennálló kereskedelmi és befektetési kapcsolatok, valamint az EU-bővítéssel kapcsolatos kilátások voltak. A felmérésben 8 ország kamarái vettek részt: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Horvátország, Litvánia, Magyarország és Németország.
- A másik felmérés a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokban zajlott, amelynek során a kamarai hálózaton keresztül ezen országok vállalkozásai adhattak információt az EU-tagsággal kapcsolatos kilátásaikról és az EU vívmányairól való tájékozottságuk szintjéről.
A felmérés kiemeli a tagjelölt országok fokozatos integrációjának fontosságát az uniós politikákba és az egységes piacba. Az uniós normákhoz és szabványokhoz való igazodás és harmonizáció még a hivatalos csatlakozás előtt lehetővé kell, hogy váljon, ahhoz, hogy az előrelépést elérő országok azonnali előnyökben részesülhessenek. Ebben az összefüggésben a vállalkozások célzott és időben történő tájékoztatása az uniós csatlakozási folyamatról és az uniós vívmányokról elengedhetetlen ahhoz, hogy azok azonosítani és tervezni tudják a csatlakozással járó szükséges kiigazításokat. A politikai döntéshozóknak különös figyelmet kell fordítaniuk a tagjelölt országok üzleti környezetének javítására és kiemelten a korrupció elleni küzdelemre, hogy tovább erősítsék az EU és a tagjelölt országok közötti kereskedelmi és befektetési kapcsolatokat.
A felmérés eredményeit március 20-án mutatta be az Eurochambres egy konferencián Brüsszelben, amelyen az EU tagállamok ill. a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok kamarai vezetői, valamint magas rangú politikai döntéshozók és bővítési szakértők vettek részt.
Az ECH 2023. évi EU-bővítési felmérésének a főbb ajánlásai az alábbiak:
- A politikai döntéshozóknak mind európai, mind nemzeti szinten időben és megfelelően kell tájékoztatniuk az üzleti közösséget a bővítési folyamatról, s a folyamat különböző szakaszaiba be kell vonniuk az üzleti közösséget azok képviselőin, mint pl. a kereskedelmi és iparkamarákon keresztül. Ez erősítené az üzleti közösség elkötelezettségét a bővítési folyamat iránt mind az EU-ban, mind a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban egyaránt.
- A politikai döntéshozóknak mind az EU-ban, mind a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokban további tájékoztatást kellene nyújtaniuk az ottani üzleti közösségeknek szánt különböző uniós finanszírozásokról, többek között az új ukrán eszköz és a Nyugat-Balkánra vonatkozó jövőbeli reform- és növekedési eszköz révén, hogy ezek a pénzeszközök biztosan eljussanak a vállalatokhoz és különösen a kkv-khoz. A kereskedelmi és iparkamarákkal, mint az üzleti élet vezető képviselőivel konzultálni kell ezen alapok elosztási prioritásainak a meghatározása során.
- A tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok vállalkozásainak bővíteni és teljeskörűvé kell tenni az ismereteit az uniós jogszabályok, az adott ország nemzeti jogalkotásába történő átültetéséről és annak a mindennapi működésükre gyakorolt hatásairól. A vállalkozások így jóval a csatlakozás előtt képesek lennének alkalmazkodni az EU-csatlakozással járó új feltételekhez.
- Az állami hatóságoknak tisztában kell lenniük azokkal a sajátos problémákkal, amelyek az uniós vívmányoknak való megfeleléssel járnak, és figyelembe kell venniük ezeket a nehézségeket a megfelelő tárgyalási fejezetek tárgyalásakor.
- Célzott támogatást és finanszírozást kell előirányozni az uniós vívmányoknak való megfelelés költségeinek enyhítésére a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok vállalkozásai számára, különösen a terméktanúsítás, a műszaki előírások és szabványok ill. a környezetvédelem és az energia, valamint a digitalizáció terén, amelyek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy megbirkózzanak az EU egységes piacán belüli versenykényszerrel, valamint, hogy a zöld és digitális átállás követelményeinek is megfeleljenek.
- Az EU egységes piacához való fokozatos csatlakozás a szükséges felkészültségi szint elérését követően kulcsfontosságúnak tekinthető a tagjelölt országok és az EU gazdaságainak közeledése szempontjából.
- Fel kell számolni a Közös Regionális Piac létrehozásának politikai akadályait a Nyugat-Balkánon.
- A politikai döntéshozóknak világos időkeretet kell meghatározniuk a reformok végrehajtására. Ez a "bővítési fáradtság" elkerülése érdekében is döntő fontosságú lenne azokban az országokban, amelyek már egy évtizeddel ezelőtt megkezdték a csatlakozási tárgyalásokat, de még nem látják az EU-hoz való csatlakozásuk reális időpontját.
- A korrupció elleni küzdelemnek a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok kormányai számára egyértelmű prioritásként kell szerepelnie.
- Ukrajna az első olyan ország, amely háborúban állva kezdi meg a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val. Az EU üzleti közössége elkötelezett Ukrajna támogatása mellett. Mind az EU, mind Ukrajna politikai döntéshozóinak be kell vonniuk az üzleti közösséget az ukrán gazdaságélénkítés és újjáépítés prioritásainak meghatározásába, hogy a vállalkozások - különösen a kkv-k - részesülhessenek az ukrán pénzügyi eszközből.
A felmérés részletes eredményeit a mellékelt angol nyelvű dokumentum tartalmazza.